2013. június 2., vasárnap

6. fejezet / 1.

Akárhogy is igyekeztem, én érkeztem a legkésőbb a próbaterembe. Ami azért eléggé bosszantó, tekintve, hogy siettem. Na, mindegy. Majd legközelebb én érek ide előbb.

Még be sem értem a szobába, ahol a hangszereket tároljuk, mikor Shadow és Mark félre hívott. Shadow aggódó, Mark értetlenkedő arccal fordult felém, miután beértünk az egyik sarokba. Alexi felvont szemöldökkel nézett rám, de nem viszonoztam a pillantását, nehogy elgyengüljek. Út közben egy terv körvonalazódott a fejemben. Annyi az egész, hogy akárki is a zaklatóm, eltüntetem, és nem rángatom ebbe bele sem a barátaimat, sem a szerelmemet, sem senkit.

Csak én és a zaklatóm - Erre a gondolatra még a hideg is kirázott.

 - Shad elmesélte hogy valaki itt írogat neked, meg szórakozik veled. Miért?

 - Fogalmam sincs. Tippek? - Néztem rájuk.

 - Te, mondtad azt a Kristent, vagy ki a csodát... - Kezdett bele Shadow.

A fejemet ráztam.

 - Nem, nem hiszem, hogy ő lett volna. Még kórházban van. Bár jogos lenne, de ez már más téma. Még valami? - Fontam össze az ujjaimat magam előtt.

 - Az igaz - helyeselt Shad.

 - Akkor talán egy őrült rajongó - Tippeltem.

 - Na persze. Majd itt nekiáll zaklatni. Inkább csak beszökik a backstage-be és megpróbál lesmárolni - utalt Shad egy régebbi esetre. Elmosolyodtam, ahogy Shadow is.

 - Nem hinném. Mit tudunk mostanában Barbara-ról? - Nézett a szemembe Mark. Vállat vontam.

 - Semmit. Tíz éve találkoztam vele utoljára.

 - Azt hiszed, hogy Barbara üzengetett? - Nézett rá Shadow. Mark bólogatott, én pedig felvontam a szemöldököm.

 - Igen.

 - Tizenkét éve életem békességben. Miért éppen most kezdett volna el piszkálni? - Hitetlenkedtem.

 - Az igaz. Még valami tipp? - Nézett körbe Mark. Kifogytunk az ötletekből. Babara-n és Kristen-en kívül senkinek sem ártottam, így lövésem, lövésünk sem volt arról, hogy ki is lehet az, aki üzent.

 - Majd megtudjuk, ki az - mondtam, és nyugalmat erőltettem magamra.

 - Persze. De ha még egy üzenetet vag bármit találsz, amit az az akárki hagyott ott, akkor azonnal szólj, oké? - Nézett rám Mark komoly arccal, mire bólintottam.

 - Oké. De ezt most nekem kell lerendeznem, és nem Nektek, ezt értéstek meg. Ez nagyon személyes dolog. Nem akarok ebbe bárkit is belerángatni, főleg nem Titeket - jelentettem ki.

 - Jó, de akkor is, nyugodtan szólj, ha valami van, jó? - Aggodalmaskodott Mark. - Jó. Akkor ezt megbeszéltük - zártam a beszélgetést. - Nem tudjátok, merre találom meg Aaron-t?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Légy szíves, kulturáltan fogalmazd meg a véleményed. Az építő kritikát nagyon szépen megköszönöm. :)