2013. február 13., szerda

1. fejezet


Victoria szemszöge:

Kellene egy gitáros, aki tud is pengetni, nem pedig búvóhelynek használja is gitárját – Beszélt egy szőke hajú srác Aaron – nak, a menedzseremnek.

 - Lenne itt egy profi. Már tizenhét éve gitározik, és rémisztően technikás. És tudja a Bodom számokat. – Sorolta Aaron. Ha megint valami idétlen tribute bandába akar beszervezni, akkor élve elkaparom a Bodom-tó partján egy fa alá.

 - Na. ki ő, és hol van? – Kérdezte a fiú.

 - Fordulj hátra – Javasolta Aaron, és állával felém bökött.

Lehajtottam a fejem, és tovább pengettem, mintha semmit sem hallottam volna.

 - Egy lány? – Kérdezte a gyerek, mintha attól, hogy nőnemű vagyok, teljesen hülye lennék. Mindig, mindenki ebbe köt bele először.

Letettem a pengetőt, és felnéztem a gyerekre. Kis híján elájultam, mikor megláttam, hogy a Bodom énekese, Alexi Laiho áll velem szemben.

 - Nem, baszki, ufó vagyok! Ja, és még mielőtt belekötnél, balkezes is!

 - Akkor miért jobb kezes gitáron játszol? – Nézett a gitáromra.

 - Miért ne? – Kérdeztem vissza.

 - Ahogy gondolod. Legközelebb mikor érsz rá? – Vett elő jegyzet füzetet és tollat.

 - Most.

 - Victoria, a következő fellépésed holnap este kilenckor lesz – Kotyogott közbe Aaron.

 - Tudom – Egy bonyolult akkorddal őrült tekerésre váltottam, csak hogy bebizonyítsan, hogy tudok gitározni.

 - Mindjárt jövök – Tűnt el Alexi az erkély irányába. Aaron – t valaki hívta, így kiment telefonálni. A laptopját a padlón hagyta.

Odamentem a géphez, és felmentem a Hammer World honlapjára.

Nem lepődtem meg, mikor a legfrissebb hírek között láttam, hogy Roope balesetezett.
A Children Of Bodom gitárosa, Roope Latvala, hajnalban autóbalesetet szenvedett. „Nem tudjuk, Roope mikor fog legközelebb színpadra állni. A keze sérült meg, a bal alkarja szilánkosra tört. A következő turné állomásokat vendég gitárossal tesszük meg. Hogy kivel, az még kérdéses. Szurkoljatok, hogy Roope minél előbb meggyógyuljon.” – Nyilatkozta Alexi Laiho, a Bodom frontembere…

Alexi összecsukta a laptopot.

 - A meghallgatás húsz perc múlva kezdődik. – Jelentette ki.

 - Rendben – Álltam fel, a nyakamba akasztottam a fekete Ibanez gitáromat, a zsebemből elővettem egy Hetfield – pengetőt, és eléggé gyorsan kezdtem el pengetni.
Egy másik gitár hangja hallatszott a hátam mögül: Alexi még gyorsabban pengetet, mint én, mire gyorsabban mozgattam az ujjaim.

Több, mint fél óráig versenyeztünk, mikor hirtelen megálltam.

 - Na mi van, csak ennyit tudsz? – Vigyorgott Alexi kárörvendően.

 - Te vadbarom, már negyed órája elkezdődött a meghallgatás! – Csomagoltam el a gitáromat villám sebességgel.

 - Ó, baszki – Morogta Alexi, és követte a példámat. – Én vezetek. – Vette a hátára a tokot, az erősítőt meg a kezébe.

 - Jó  - szedtem össze a cuccaim, és mentem le a lépcsőn. – De ne úgy hajts, mint egy lajhár, mert akkor kidoblak a csukott ablakon, értetted? – Néztem rá szigorúan.

 - Meglepődsz, milyen gyorsan és biztonságosan vezetek – Nézett rám, és egy pillanatra elcsodálkoztam, hogy milyen kék a szeme.

 - Ugrás – Nyitotta ki az anyós ülés melletti ajtót, és beültem.

Alexi is beszállt, hátra tette a motyóját, majd beindította a motort.

Tényleg elég gyorsan hajtott, a négy mérföldes táv felénél azonban sárga lámpát kaptunk.

 - Akkor most várunk – Törtem meg a csendet.

 - Átmegyünk akkor is, ha halvány piros – Jelentette ki Alexi magabiztosan, és áthajtott a már három másodperce piros lámpa alatt.

 - Tényleg úgy vezetsz, mint egy elme beteg – Nevettem.

 - Na ja – Bólintott. – Arra nem gondoltál, hogy a Halál kezére akarjak juttatni?

 - Nem. Vagy annyira egoista, hogy megóvd magad – Bölcselkedtem.

 - Kiugrok.

 - Tégy úgy.

 - Megérkeztünk – Hajtott fel félig a járdára. Parkoló nem volt.

 - Ugrasz már? – Türelmetlenkedtem.

 - Hát, ha a többiek beleegyeznek, hogy belépj a bandába, akkor a tetőről ugrok – Szálltuk ki.

 - Készítem a botot, amivel lelöklek. – Ígértem.

 - Miért, nem mersz hozzám érni? – Próbált idegelni.

 - De nem ám. Tudod, még szükségem van a kezemre, nem akarom, hogy leessen. Ne titkold, hogy fertőző vagy.

 - És, mi van, ha a hátadhoz érek hozzá? – Simított végig a gerincem mentén, mire elhúzódtam.

 - Nyaktól lefelé lebénulok.

 - Ez a miénk - Mutatott a próbatermük ajtajára, majd benyitott.

 - Na végre! - Kiáltott fel a dobos, ha jól tudom, Jaska.

 - Ő Jaska, a banda legperverzebb tagja - Mutatott Alexi a dobos felé, aki vigyorogva bólintott, mire intettem neki. - Az, ott, aki pont most keveri össze a cseresznye szörpöt a sörrel, a billentyűsünk, Jane, akarom mondani, Janne. - Bökött a gitáros egy, hosszú hajú fazon felé, aki épp felkínálta az érdekes italt egy másik tagnak, aki vissza utasította az ajánlatot. - Az, akit az előbb Janne meg akart mérgezni, Henkka, a basszer. A naplódat ne hagyd előtte, mert elolvassa, mint minden mást - Nézett a sarokban üldögélő és olvasó srácra. Henkka úgy olvasott, hogy talán még azt sem vette volna észre, ha húsz vandál felgyújtja az épületet. - Roope most nincs itt, de gondolom, tudod, kiről van szó.

 - Ja. Én mindent tudok. De miért balesetezett?

 - Hannan tudjam? Majd kiderül. Hol a gitárod? A levegőn akarsz játszani, vagy mi?

 - Na, most, hogy megbeszéltétek a következő randit, ideje lesz belevágni - Jelentette ki Janne.

 - Ne mondjátok, hogy elnéztétek az órát - Jött oda Jaska vigyorogva.

 - Nem. Csak versenyeztünk. Egyébként ő Victoria. - Mutatott be a bandának.

 - Aha, persze. A kiscsaj meg még annyira az élmény hatása alatt van, hogy az ingét sem gombolta be - Bökött állával a fekete pólóm felé, ami felett piros kockás, nyitott inget viseltem. Jaska megkerült. - És a keresztjét sem igazította meg - Dobta előre a kereszt medálomat.

 - Lépek a gitáromért - Motyogtam, és leszaladtam az autóhoz, amit Alexi nem zárt be. Mibe kevert Aaron?

Hamar össze szedtem a cuccot, és a próba termet is első próbálkozásra megtaláltam. Az ajtó előtt megálltam, és letettem az erősítőt. A kilincs felé nyúltam, ám a kezem megállt a levegőben.

 - Azért, mert majdnem olyan jól játszik, mint én. - Hallottam Alexi hangját. - Amúgy semmi bajom nem lenne vele.
 - És bal kezes is. - Jegyezte meg Alexi.

 - Tényleg? - Csodálkozott Henkka. Fújtam egyet mérgemben.

 - Ja. De hol van már? Megnézi a gossip girl-t vagy mi? - Türelmetlenkedett Alexi. Jó hangosan bekopogtam, bentről jött a "Szabad" engedélyezés, és beléptem.

 - Na lássuk, mit tudsz - Jött elém Alexi, a tipikus "na-kíváncsi-vagyok-meddig-bírja" arccal.

 - Mit játsszak? - Kérdeztem bátran. Remélem, hogy olyat mondanak, amit tudok.

 - A Hate me! szóló részét. - Utasított Alexi, és megállt előttem. A többiek leültek a földre, de szerencsére csak Alexi hátát látták.

 - Nem ritmus gitár poszton lennék? - Kérdeztem.

 - De De most ezt játszod, mert én azt mondtam - Hozta elő a legjobb indokot.

 - Oké, főnök - Tisztelegtem, majd elkezdtem pengetni.

Mikor a dal végére értem, a gitáros elismerte, hogy hibátlanul játszottam el a számot, majd utasított, hogy játsszam el a ritmus gitár szólamát is. Az is hibátlanul sikerült, amitől jó kedvem lett. Nem azért, mert nem tudom, hanem azért, mert azt hittem, hogy elhibázom Alexi kíváncsi tekintete miatt.

 - Ügyes a kiscsaj, erre már rájöhettünk - Szólalt meg Jaska jó húsz szám után. Éppen ideje volt, mert már kezdett fájni a kezem.

 - Szavazzunk - Fordított nekem hátat Alexi. Kicsit kiléptem mögüle, hogy lássam, mi történik.

Alexi és Jaska azonnal fleemelte a kezét, Janne és Henkka, pedig, pár másodperc késéssel.

 - Akkor fel vagy véve - Jelentette ki Alexi, mire elvigyorodtam. - A szerződést holnapé írjuk alá. A többi bohóckodást is holnap intézzük. A szerződésed a turné végéig fog szólni. Elvárjuk, hogy a próbákon is, és a koncerteken is... - Kezdte a szokásos szöveget.

 - ...és az ágyban is... - Kotyogott közbe Jaska.

 - ...A maximumot nyújtsd. Ha nem így történik, akkor érzéketlen búcsút veszünk egymástól. Megértetted? - Kérdezte.

 - Nem, légyszi, magyarázd el még egyszer - Tettem a hülyét.

 - A szerződést... - Kezdett bele egy sóhajtás után.

 - Meg ne próbáld! - Kiáltottam fel röhögve.

 - Akkor jó. Már kezdtem azt hinni, hogy gyenge a felfogásod. - Fújta ki a levegőt megkönnyebbültem Alexi.

 - Teszteljük a csajt, hogy mennyit bír - Hadarta Jaska fojtott hangon Henkka-nak és Janne-nek, mire azok meg bólogattak.

-

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Légy szíves, kulturáltan fogalmazd meg a véleményed. Az építő kritikát nagyon szépen megköszönöm. :)