2013. szeptember 6., péntek

14. fejezet

Körülbelül két perc telt el, és Alexivel együtt bámultuk az összevágott sátrat.
-A kurva!-Kiáltotta el magát Alexi, és kimászott a sátorból. Zombiként, de követtem. Halványan érzékeltem, hogy a többiek morgolódva felkelnek, és követik a példánkat.
A dolog váratlansága, és a helyzet abszurditása sokkolt. Amíg aludtam, pár centivel felettem, valaki - kényszerítettem magam, hogy legalább gondolatban kimondjam a Barbara nevet, de lehet, hogy nem kellett volna. A hideg rázott, és nem csak a hideg, januári idő miatt...
Barbara jó néhány percig felettem vagdosta a ponyvát...
És én fel sem ébredtem, pedig általában minden kis apró neszre felriadok...
Az összevágott sátor mellett álltam, és a vágásokat néztem, de a sokktól és az álmosságtól nem tudtam felfedezni a mintát. Pedig, Barbarát ismervén, valami pofonegyszerű üzenetről van szó...
Alexi idegesen járkált, a rendőröket akarta hívni. Elővett egy doboz cigarettát, és rágyújtottunk.
A nikotin felpörgetett, és kissé meg is nyugtatott.
Mire végeztem az első szállal, már mindenki ott volt. Shadow mellettem állt meg. Hát persze. Ő kell ide!Mindig, mindenben meglátja a mintát. Hogy ez nem jutott eszembe eddig!
Egy, végeláthatatlan percig csend borult társaságunkra. Még megmoccanni sem mertünk.
Tudtam, hogy most mindenki azt érzi, amit én: Barbara minden nap minden egyes percében itt van, és figyel minket.
Minél előbb el kell tűnnünk innen.
-Shadow? - Néztem Barátnőmre, aki dermedten állt, és zöld szemét a vágásra szegezte.
Végül Roope előre lépett. Ép kezével megmozdított pár lecsüngő vászondarabot.
-DEAD - mondtam halkan, de kiáltásnak hallatszott a síri csendben.
-Srácok, mi folyik itt?-Nézett Roope hol rám, hol Alexire. Csend.
-Na jó. Van a múltam, amiről nem szeretek beszélni. Még tizenöt éves koromban, a bátyám meghalt egy balesetben és a felesége, Barbara, engem hibáztat a férje haláláért. A temetés után Barbara megfogadta, hogy tönkreteszi az életemet, majd megöl...-Meséltem el az élettörténetemet. Hét, döbbent ember nézett engem. Az idő mintha megállt volna.
-És te rá tippelsz-jelentette ki Roope.-Eddig miért nem jelentettétek fel?-Tette fel a logikus kérdést.
-Mert nem volt elég bizonyíték. Egy fenyegetés még nem a világ. Akár egy rajongó is lehet - mondtam, de a hangom elhalkult. Ilyen gyenge magyarázatot...
-De most már van. Irány összepakolni. Megyünk a rendőrségre - rendelkezett Alexi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Légy szíves, kulturáltan fogalmazd meg a véleményed. Az építő kritikát nagyon szépen megköszönöm. :)