"Miután végzett, visszament a nőhöz, aki már várta.
- Mit csináltál? - Kérdezte a nő kissé követelőző hangnemben. A férfinak eszébe jutott, hogy nem válaszol, de aztán mégis megszólalt:
- Megnéztem, hogy jól rakták-e el a gitárjaimat.
- Ó. Értem. Mehetünk? - Hadarta a nő. Egyre energikusabbnak tűnt. Csak nem hiperaktív? - Merült fel a férfiban, de aztán rájött, hogy most már mindegy.
- Ja, gyere - fogta meg a nő csuklóját, és a kijárat felé vezette.
Mikor rájött, hogy ez igencsak furcsa lehet a lány számára, és talán kicsit erőszakosnak is hathat, kezét a nő háta közepére csúsztatta, és így mentek tovább.
Miközben a csarnokból kifelé ment a társaival és azok ideiglenes barátnőivel, és azzal a lánnyal, akinek a nevét sem tudta, halványan érzékelte, hogy valaki fényképez, és, hogy a banda többi tagja beszélget.
A jól kivilágított, forgalmas utcán mentek el egy kicsi kocsmához, ahhoz, amelyik a nagy, világos, és meglehetősen drága hotelhez - amiben megszálltak - , a legközelebb volt. Innen nem volt olyan nehéz valakit áttámogatni a szállodába, mert nem kellett olyan sokat menni. Biztos, ami biztos.
- Hogy hívnak? - Kérdezte a férfi. Tényleg kíváncsi volt. A nő egy laza kézmozdulattal belökte a kocsma ajtaját, és egyből a pulthoz ment. Nem vacakolt. Látszott rajta, hogy nem először jár ilyen helyen."
"Bár még csak pár perce ébredt fel, máris a hűtő felé vette az irányt, hogy magához vegyen egy doboz sört. Gyorsan megitta az italt, majd leült a hűtő mellett álló fotelbe. Az utóbbi napok nagy részét itt töltötte. Innen legalább nem kellett felállnia, ha valamit ki akart venni a hűtőből, csak nyújtózkodnia kellett.
Mikor letette a már kiürült dobozt, hátradőlt, és hagyta, hogy lecsukódjon a szeme. Néhány napja, ha nem ivott, akkor akár napi tizenöt órát is gitározott, így igencsak fáradt volt. Amint lecsukódott a szeme, álomba merült."
"Az érzései úgy kavarogtak, mintha lelkében tornádó tombolna. Már meg sem próbálta határozni, mit is érez, csak nézett ki a fejéből. Néhány érzelmet azért mégiscsak felismert: szomorúságot, dühöt, és hiányérzetet."
Beth
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Légy szíves, kulturáltan fogalmazd meg a véleményed. Az építő kritikát nagyon szépen megköszönöm. :)